100 ÉVES A MAGYAR RÁDIÓZÁS
Magyarországon 1925. december 1-jén indult a rendszeres rádióadás, így idén százéves a magyar rádiózás.
Ebből az alkalomból, az idei évben többféle módon is megemlékezünk a rádiózás elmúlt száz évéről.
Tervezünk kiállításokat, konferenciákat, beszélgetéseket, honlapunkon és FaceBook oldalunkon visszaemlékező írásokat.
A csepeli rádióállomás 2 kW-os adójának látképe, 1925 (POM_D24.2_2004.1.8.)
Ebben a hónapban ünnepeljük a Magyar Rádió Prózai osztályát létrehozó Somogyváry Gyula és Németh László születésnapját. Emlékezzünk rájuk rádiós hitvallásukkal!
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Április 15-én a Benczúr Házban mi is megemlékezünk a Magyar Rádió irodalmi műhelyének munkájáról. A Postamúzeumi beszélgetések című műsor 17:30-kor kezdődik, az FB esemény itt olvasható.
Nevesített és egyedi detektoros rádiók a Postamúzeum gyűjteményében
A személyhez köthetők közül kiemelnénk a Benczúr utcai állandó kiállításban látható két vevőkészüléket, melyeket a Magyar Rádió ünnepi megnyitására (1925. december 1.) készítettek ajándékként a rádióelőadás közreműködőinek: Kozma Miklósnak (a Magyar Távirati Iroda elnöke) és dr. Székelyhidy Ferenc operaénekesnek.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első rádióstúdiót a Magyar Királyi Postakísérleti Állomás mérnökei a Magyar Távirati Iroda (MTI) Városház utca 10. szám alatti házban alakították ki, az üzemközpontot pedig a közeli Főposta épületében helyezték el. 1923 novemberétől az adó elsősorban az MTI gazdasági híreinek továbbítására, leadására szolgált.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Magyarországon az első kísérleti rádióműsort Magyari Endre postafőmérnök rendezte. A 125 éve, 1900. január 10-én Aradon született szakember a gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen szerezte meg, de már 1922-ben, szigorló mérnök korában a Posta Kísérleti Állomás rádióosztályán dolgozott, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Az első kísérleti rádióműsort 1924. március 15-én a Gyáli úti Posta Kísérleti Állomás munkatársai készítették el egy bútorszállító kocsiból átalakított stúdióban.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
1914-ben helyezték üzembe a Magyar kir. Posta mérnökei által tervezett csepeli szikratávíró állomást. 1922-ben kísérleti jelleggel két darab 250 watt teljesítményű adót vásároltak a berlini Huth-Gesellschaft m. b. H. für Funkentelegraphie cégtől, az egyiket 1923. március 6-án a csepeli állomáson, a másikat a soproni postaigazgatóság épületében állították fel. Ezekkel az adókkal eleinte csak távolsági távbeszélő kísérleteket végeztek, később azonban már szórakoztató műsort is sugároztak, amit kristálydetektoros készülékkel lehetett meghallgatni.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A Telefonhírmondó 1893-ban a Magyar utca 6. szám alatt kezdte meg működését, de rövidesen az Erzsébet körút 24. sz. alá költözött. 1894-től már a Kerepesi (ma Rákóczi) út 22. sz. alatti, Jahn József építész által tervezett, újonnan átadott négyemeletes bérházban lelt otthonra, ahol a szerkesztőségi szobák mellett a stúdiók is főúri szalonokhoz hasonlítottak.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
„Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.” Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15-én Budapesten, a Magyar utca 6. számú ház első emeletén Puskás Tivadar találmánya, a Telefonhírmondó, ez a vezetékes hálózatra épülő „beszélő újság”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
A Postamúzeum rádiózástörténeti gyűjteménye őrzi a világ legrégibb műsorszórójának, a Telefonhírmondónak tárgyi emlékeinek és dokumentumainak nagy részét, köztük az I. Ferenc József számára készített telefonhírmondó-hallgatópárt, melyet a monogramja díszít. Ezt a becses emléket az uralkodó 1896-ban, a millenniumi kiállításon tett látogatása után kapta ajándékba...
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.
Jókai Mór, a 200 éve született írófejedelem volt az első magyar író, akik szerepelt a Telefonhírmondóban, az idén 100 éves Magyar Rádió elődjében. Puskás Tivadar találmányáról, a világ első elektronikus műsorszóró berendezéséről Jókai kedvezően vélekedett: „A Telefonhírmondó korunknak legelmésebb találmánya. Egy élő hírlap, mely minden nyomtatott hírt megelőz, a nap eseményeit odahozza helyünkbe: nappal értesít, tudósít, este pedig a színházi élvezeteket osztja szét az otthoni ezreknek”.
A teljes, képekkel illusztrált cikk ide kattintva, vagy a nyilvános FaceBook oldalunkon olvasható.