Postás szimfonikus zenekar

A Postás Szimfonikus Zenekar Párizsban, 1966

Leltári szám: 24.409.0.

Csoportkép Párizsban	Főposta	Kirándulás a Szajnán
Koncert Colombes-ban	Mesnilli kastély	Polgármesteri fogadás után
Polgármesteri fogadás után	Polgármesteri fogadás után	Postaminisztérium

A székesfehérvári rádióállomás hosszúhullámú rádiótávíró adóberendezései, 1924-1981

Az album 10 példányban készült 1982-ben a székesfehérvári rádióállomáson. A műszaki fotókat és a reprodukciókat, valamint a kivitelezést Czirják Gyula készítette. Az album elején Papp Kálmán állomásvezető ajánlása és a szerző előszava olvasható.

Előszó:

A rádiótechnika fejlődése, s az ezzel járó műszaki fejlesztés magával hozta, hogy a régi, a rádiótechnika bölcsőjét képező hosszúhullámú rádiótávíró-adások a székesfehérvári rádióállomáson1981-től megszűnjenek . Ez a tény késztetett arra, hogy fényképgyűjteményemet és visszaemlékezéseimet összeállítsam az ifjabb rádiós generáció számára.

Czirják Gyula, nyugállományú üzemvezető

Az album egyes képeinél Balás Dénes legfrissebb, 2015-ös kiegészítései, pontosításai, időnként korrekciója olvasható a szerző megjelölésével

Székesfehérvári rádióállomás

01. A csepeli 7,5 kW-os Telefunken szikraadó Üzembe helyezve: 1914	02. Novák Károly 1919. március 21-én a szikraadóval adta le a közleményt, hogy: Magyarországon a munkásosztály vette át a hatalmat, s fegyverrel őrködik a proletáriátus diktatúrája felett. Majd rádiótávíró-összeköttetést hozott létre	03. A székesfehérvári rádióállomás látképe a két db 152 m magas antennatoronnyal
04. Az állomás látképe,1974	05. Az állomás látképe a nyugati toronyból	06. Az állomás látképe a nyugati toronyból,1974
07. Az első hosszúhullámú adó Székesfehérváron 1924-ben	08. Az 5 kW-os Telefunken adó Üzembe helyezve: 1924	09. Az 50 kW-os Telefunken adó Üzembe helyezve: 1925
10. A 15 kW-os postai készítésű adó Üzembe helyezve: 1940	11. A magyar Philips-gyár által gyártott I. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1949	12. A magyar Philips-gyár által gyártott II. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1948
13. A magyar Philips-gyár által gyártott III. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1949	14. A 15/30 kW-os adók vezérfokozata, közbenső erősítője, egyenirányító egységei	15. A Philips 15/30 kW-os adók végfokozatának variométer rezgőkörei
16. Variométer	17. Az antennakör hangoló rezgőkörei	18. Az antennakör gázkondenzátorai
19. A 30 kW-os adó végfokozatának adócsövei és hűtőrendszere	20. Az elgőzölögtető hűtő vázlatrajza	21. Az adók végfokozatait tápláló 8 kV-os egyenirányítója
22. Az átalakított 8 kV-os egyenirányító, 1973	23. A 15/30 kW-os adók végfokozatának izzító transzformátora és egyenirányító egységei	24. A 15 kW-os adók léghűtését szolgáló nagy teljesítményű ventillátorok
25. Központi kezelőasztal

Távbeszélő-kezelés menete

A távbeszélő-kezelés menete, 01

Leltári szám: 24.391.5.

A bejelentő kezelő a beszélőkulcsát nyitja, munkahelyének számával jelentkezik, és az előjegyzést a távbeszélőjegyre írja.	A beszélgetés kezdetekor a távbeszélőjegyet indulási óralenyomattal látják el.	A beszélgetés kezdetekor a távbeszélőjegyet indulási óralenyomattal látják el.
A beszélgetések közben a kezelő az előjegyzéseket érkezés szerint besorolja.	A beszélgetésekbe ellenőrzésképpen behallgat: Vajon a felek értik-e egymást, beszélgetnek-e még?	A felmerülő problémák megoldása a rendezők segítségével történik, akik jó szaktudással és irányítókészséggel rendelkeznek.
A kezelő a szemben lévő szabad központtal jegyezteti a beszélgetést, amelyen a hívott állomást kapcsolják.	A kezelő egyszerre több olyan beszélgetést is kapcsolhat, ahol az időmérő órát is igénybe kell vennie, így egy kezelő 3-4 órát is kezelhet.	A kezelő egyszerre több olyan beszélgetést is kapcsolhat, ahol az időmérő órát is igénybe kell vennie, így egy kezelő 3-4 órát is kezelhet.
A munkahelysor végére érkező jegyet kalkulográf-óralenyomattal látják el.	A problémák legnagyobb része helyben megoldható.	A szabályosan elintézett távbeszélőjegyek folytatják útjukat az adminisztrációs kezelés, az elszámolás felé.
A szabályosan elintézett távbeszélőjegyek folytatják útjukat az adminisztrációs kezelés, az elszámolás felé.	A türelmetlenebb felek a tudakozónál érdeklődnek előjegyzésük sorsa iránt.	A jegyet a futószalagra helyezi, amely elviszi a munkahelysor végére.
A jegyet a jegykihordók elviszik a lebonyolító munkahelynek.	A jegyet a kezelő az érkező jegyekhez sorolja.	A kezelő a lejegyzett adatokat visszaolvassa, az esetleges javításokat elvégzi.
A kezelők szakmai munkájukkal kapcsolatos észrevételeikkel, panaszaikkal rendezőjüket kereshetik meg.	A lebonyolító munkahelyeken folyik a beszélgetések kapcsolása.	Az előfizetőktől a 01 hívás a helyi központok gépein keresztül a távolsági bejelentő munkahelysor egy szabad munkahelyére fut. A munkahely kezelőjét a hívólámpa kigyulladása figyelmezteti a hívás érkezéséről.
Egy-egy szakaszban 10-12 kezelő ül.	Előfordul, hogy egy felhívni kívánt helyi előfizetőt az automata gépek nem kapcsolják. A kezelő ilyenkor pár másodperccel később zsinórcserével próbál eljutni az előfizetőkig.	Előkészíti a kapcsolásra, azaz a budapesti előfizetőt vonalba állítja.
Míg a kapcsolt beszélgetések folynak, a kezelő új beszélgetések kapcsolására készíti elő a távbeszélőjegyeket, áramköröket és a helyi előfizetőket.	Postahivatali nyilvánosból induló, Budapestről kimenő beszélgetéseknél a kezelő a Zenith-órát is elindítja.	Részlet a lebonyolító munkahelysorról
Utána a jegy az irányító munkahelyre kerül, ahol a lebonyolító munkahelyekre irányítják.

A távválasztás

A távválasztás megvalósítása a távbeszélő-forgalomban, 1972

Leltári szám 24.548.0

Antenna Hungária Rt.

960 csatornás végberendezés	A belföldi és nemzetközi távválasztó központ új épülete Budapesten	A nemzetközi központ gépterme
A régi kézi kapcsolású helyközi központ kapcsolóterme	ARK végközpont	ARM szektorközpont gépterme
Az IT-3 távválasztó központ részlete	Az új távválasztó központ nemzetközi kapcsolóterme	Balatonföldvári szektorközpont épülete
ECR végközpont	Vidéki ARM távválasztó központ gépterme.	Vidéki új erősítőállomás részlete
Vác új postaműszaki épülete	Végközpont faházban	Végközpont hagyományos kivitelű épületben

Az Antenna Hungária Rt. OMK nagyenergia vezénylő központja, 1995

Fővállalkozó, tervező és kivitelező: VÁV Union Kft.

Leltári szám: 24.678.0.

Gépterem	Gépterem	Gépterem
Gépterem	Gépterem	Gépterem
Gépteremi részlet	Gépteremi részlet	Gépteremi részlet
Vezérlőasztal

Előző galéria

Vissza a Fényképalbumokhoz

Következő galéria

A Postás Szimfonikus Zenekar Párizsban, 1966

Csoportkép Párizsban

Főposta

Kirándulás a Szajnán

Koncert Colombes-ban

Mesnilli kastély

Polgármesteri fogadás után

Polgármesteri fogadás után

Polgármesteri fogadás után

Postaminisztérium

A székesfehérvári rádióállomás hosszúhullámú rádiótávíró adóberendezései, 1924-1981

​

01. A csepeli 7,5 kW-os Telefunken szikraadó Üzembe helyezve: 1914

02. Novák Károly 1919. március 21-én a szikraadóval adta le a közleményt, hogy: Magyarországon a munkásosztály vette át a hatalmat, s fegyverrel őrködik a proletáriátus diktatúrája felett. Majd rádiótávíró-összeköttetést hozott létre

03. A székesfehérvári rádióállomás látképe a két db 152 m magas antennatoronnyal

04. Az állomás látképe,1974

05. Az állomás látképe a nyugati toronyból

06. Az állomás látképe a nyugati toronyból,1974

07. Az első hosszúhullámú adó Székesfehérváron 1924-ben

08. Az 5 kW-os Telefunken adó Üzembe helyezve: 1924

09. Az 50 kW-os Telefunken adó Üzembe helyezve: 1925

10. A 15 kW-os postai készítésű adó Üzembe helyezve: 1940

11. A magyar Philips-gyár által gyártott I. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1949

12. A magyar Philips-gyár által gyártott II. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1948

13. A magyar Philips-gyár által gyártott III. sz. hosszúhullámú adó Üzembe helyezve: 1949

14. A 15/30 kW-os adók vezérfokozata, közbenső erősítője, egyenirányító egységei

15. A Philips 15/30 kW-os adók végfokozatának variométer rezgőkörei

16. Variométer

17. Az antennakör hangoló rezgőkörei

18. Az antennakör gázkondenzátorai

19. A 30 kW-os adó végfokozatának adócsövei és hűtőrendszere

20. Az elgőzölögtető hűtő vázlatrajza

21. Az adók végfokozatait tápláló 8 kV-os egyenirányítója

22. Az átalakított 8 kV-os egyenirányító, 1973

23. A 15/30 kW-os adók végfokozatának izzító transzformátora és egyenirányító egységei

24. A 15 kW-os adók léghűtését szolgáló nagy teljesítményű ventillátorok

25. Központi kezelőasztal

A távbeszélő-kezelés menete, 01

A bejelentő kezelő a beszélőkulcsát nyitja, munkahelyének számával jelentkezik, és az előjegyzést a távbeszélőjegyre írja.

A beszélgetés kezdetekor a távbeszélőjegyet indulási óralenyomattal látják el.

A beszélgetés kezdetekor a távbeszélőjegyet indulási óralenyomattal látják el.

A beszélgetések közben a kezelő az előjegyzéseket érkezés szerint besorolja.

A beszélgetésekbe ellenőrzésképpen behallgat: Vajon a felek értik-e egymást, beszélgetnek-e még?

A felmerülő problémák megoldása a rendezők segítségével történik, akik jó szaktudással és irányítókészséggel rendelkeznek.

A kezelő a szemben lévő szabad központtal jegyezteti a beszélgetést, amelyen a hívott állomást kapcsolják.

A kezelő egyszerre több olyan beszélgetést is kapcsolhat, ahol az időmérő órát is igénybe kell vennie, így egy kezelő 3-4 órát is kezelhet.

A kezelő egyszerre több olyan beszélgetést is kapcsolhat, ahol az időmérő órát is igénybe kell vennie, így egy kezelő 3-4 órát is kezelhet.

A munkahelysor végére érkező jegyet kalkulográf-óralenyomattal látják el.

A problémák legnagyobb része helyben megoldható.

A szabályosan elintézett távbeszélőjegyek folytatják útjukat az adminisztrációs kezelés, az elszámolás felé.

A szabályosan elintézett távbeszélőjegyek folytatják útjukat az adminisztrációs kezelés, az elszámolás felé.

A türelmetlenebb felek a tudakozónál érdeklődnek előjegyzésük sorsa iránt.

A jegyet a futószalagra helyezi, amely elviszi a munkahelysor végére.

A jegyet a jegykihordók elviszik a lebonyolító munkahelynek.

A jegyet a kezelő az érkező jegyekhez sorolja.

A kezelő a lejegyzett adatokat visszaolvassa, az esetleges javításokat elvégzi.

A kezelők szakmai munkájukkal kapcsolatos észrevételeikkel, panaszaikkal rendezőjüket kereshetik meg.

A lebonyolító munkahelyeken folyik a beszélgetések kapcsolása.

Az előfizetőktől a 01 hívás a helyi központok gépein keresztül a távolsági bejelentő munkahelysor egy szabad munkahelyére fut. A munkahely kezelőjét a hívólámpa kigyulladása figyelmezteti a hívás érkezéséről.

Egy-egy szakaszban 10-12 kezelő ül.

Előfordul, hogy egy felhívni kívánt helyi előfizetőt az automata gépek nem kapcsolják. A kezelő ilyenkor pár másodperccel később zsinórcserével próbál eljutni az előfizetőkig.

Előkészíti a kapcsolásra, azaz a budapesti előfizetőt vonalba állítja.

Míg a kapcsolt beszélgetések folynak, a kezelő új beszélgetések kapcsolására készíti elő a távbeszélőjegyeket, áramköröket és a helyi előfizetőket.

Postahivatali nyilvánosból induló, Budapestről kimenő beszélgetéseknél a kezelő a Zenith-órát is elindítja.

Részlet a lebonyolító munkahelysorról

Utána a jegy az irányító munkahelyre kerül, ahol a lebonyolító munkahelyekre irányítják.

A távválasztás megvalósítása a távbeszélő-forgalomban, 1972

960 csatornás végberendezés

A belföldi és nemzetközi távválasztó központ új épülete Budapesten

A nemzetközi központ gépterme

A régi kézi kapcsolású helyközi központ kapcsolóterme

ARK végközpont

ARM szektorközpont gépterme

Az IT-3 távválasztó központ részlete

Az új távválasztó központ nemzetközi kapcsolóterme

Balatonföldvári szektorközpont épülete

ECR végközpont

Vidéki ARM távválasztó központ gépterme.

Vidéki új erősítőállomás részlete

Vác új postaműszaki épülete