Közösség

Elárvult postaházak

Teréz, József és Belvárosi Távbeszélő központ, budai postapalota, budapesti főposta – mi a közös ezeknek a patinás, szinte emblematikus épületeknek a sorsában? Közismerten az, hogy az utolsó tíz év folyamán eredeti funkciójukat elveszítve megüresedtek, több nem ily’ népszerű postaépülethez hasonlóan. Milyen gazdasági, műszaki tényezők magyarázzák ezt a folyamatot, lehet-e általános érvényű következtetéseket levonni, milyen új funkcióknak tud megfelelni egy eredetileg postának vagy távközlési üzemnek épült objektum – ezekre a kérdésekre reméltek választ kapni október 4-én az Elárvult postaházak című konferencia szervezői, résztvevői és előadói.

A Postamúzeum által az október 9-i Postai Világnap és az október 6-i Építészet Világnapja tiszteletére szervezett szakmai napon több mint 50 építész, művészettörténész, műemlékvédelmi, ingatlangazdálkodási és postai szakember hallgatta meg a kilenc előadót.

Gábor Eszter művészettörténész a konferenciának is helyet adó, 1930 óta többször is funkcióváltáson átesett Egyedy-palota építéstörténetéről tartotta a nyitóelőadást.

László Csaba régész Gönyű település római korig visszanyúló postatörténetéből a barokk kori postaállomás és fogadó műemléki védettséget élvező, de évtizedek óta elhagyatottan, üresen álló épületegyüttesét emelte ki.

Hollndonner László nyugalmazott postai és távközlési igazgatóhelyettes szenvedélyes lokálpatriótaként az idén 100 éves soproni postapalota, az első szecessziós postaépület példáján illusztrálta egy hangsúlyos középületnek a városképre és a technikai fejlődésnek az épület funkciójára gyakorolt hatását.

Dr. Sisa József művészettörténész, akadémikus a Petőfi Sándor utcai főpostáról osztotta meg velünk a műemléki tudományos dokumentáció készítésekor szerzett tapasztalatait, kutatási eredményeit, s az épület jövőjére vonatkozó, megválaszolatlanul maradt kérdő mondattal zárta előadását.

A Reznák Erzsébet történész által bemutatott, 1929-ben art deco stílusban épült ceglédi postaépület egy biztató példa arra, hogy 80 év elteltével is képes egy középület ugyanazt a funkciót jól ellátni, mint amire eredetileg tervezték.

Fehérvári Zoltán művészettörténész a postai Anyagraktár funkciójavesztett és a mai napig eredeti rendeltetését betöltő Járműtelep épületegyütteseinek építészeti értékeit tárta elénk.

Prakfalvi Endre is két – egy teljesen megüresedett, kiürült és egy az eredetitől eltérő funkcióban továbbélő – postapalotáról beszélt, külön hangsúlyt fektetve az őket tervező építészek, Rimanóczy Gyula és Sándy Gyula életművének értékelésére.

Bartók Ibolya, a Postamúzeum munkatársa a posta szociális és jóléti intézményeiről, egyesületeiről szóló kutatásainak eredményét foglalta össze, több eddig ismeretlen adatot közkinccsé téve, tévhitet eloszlatva, épületek beazonosítását elvégezve.

Jeney Zsolt a Magyar Posta igazgatójaként a Magyar Posta Zrt. rendszerváltás utáni ingatlanpolitikáját foglalta össze, megvilágítva az épületállomány funkció és állapot szerinti összetételét, kiemelve a műemléki épületrekonstrukciókat, az új épületek tervezésének szemléletét és az utolsó évek nyitott pultos belső térképzéssel jellemezhető arculatváltását.

A konferencia programjához szorosan kapcsolódott másnap, október 5-én délelőtt a Járműtelep Egressy úti épületegyüttesének bejárása. A 32 fős csoport rendkívüli lehetőségként végigsétálhatott az egyébként csak a postai járműforgalom számára szolgáló rámpákon, s így testközelből tapasztalhatta meg az 1924-ben átadott, Bierbauer István által tervezett, európai hírű garázsépület különlegességét.


2013. 10. 07. 08:00
Legfrissebb híreink
Postamúzeum
E-mail: info@postamuzeum.hu
Telefon: +36 1 269 6838
+36 1 322 4240
Cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 27.
Megjelenítés Google térképen
Jelenlegi nyelv: magyar
Minden jog fenntartva © 2013